A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

Egy jelmondat, amely több mint ezer éve kíséri a szerzeteseket

A bencés rend jelmondata, az "Ora et labora" - azaz "Imádkozzál és dolgozzál" - Szent Benedek regulájának szellemiségét foglalja össze. Bár a pontos latin kifejezés csak a középkor későbbi századaiban vált a rend hivatalos mottójává, a mögötte álló életfelfogás a 6. századtól meghatározza a nyugati szerzetesség működését. A bencések nem csupán imádsággal töltötték napjaikat: jelentős szerepük volt a mezőgazdasági művelésben, a kéziratok másolásában és az oktatásban is. A rend ma is működő közösségei világszerte e kettős elv alapján szervezik mindennapjaikat.

A golf évszázados múltja és skót gyökerei

A golf gyökerei a 15. századi Skóciáig nyúlnak vissza, ahol a játékot kezdetben a tengerparti homokdűnék közelében űzték. Az első írásos említése 1457-ből származik, amikor II. Jakab skót király betiltotta a sportot, mert az elvonta a figyelmet az íjászat gyakorlásáról. A tilalmat később feloldották, és a golf fokozatosan a skót nemesség kedvelt időtöltésévé vált. A híres St. Andrews pálya, amelyet a golf "otthonának" is neveznek, már a 16. században fogadott játékosokat. A sportág napjainkra világszerte elterjedt, olimpiai versenyszámként 2016-ban tért vissza a programba.

A fuvola hangja: fafúvós hangszer fémből

A fuvola a fafúvós hangszerek családjába tartozik, annak ellenére, hogy a modern hangszerek többsége fémből - általában ezüstből, aranyból vagy nikkelötvözetből - készül. A besorolás alapja nem a felhasznált anyag, hanem a hangképzés módja: a játékos a fúvólyukba leheli a levegőt, és a légoszlop rezgése hozza létre a hangot. A fuvola története több ezer évre tekint vissza, legkorábbi elődei csontból és fából készültek. A mai modern fuvola kialakulása a 19. századra tehető, amikor Theobald Böhm német hangszerkészítő jelentősen átalakította a hangszer mechanikáját, lehetővé téve a tisztább intonációt és a könnyebb játékot.

A francia kártya 52 lapjának titka

A francia kártya 52 lapból áll, amely négy színből - pikk, kőr, káró, treff - és minden színben tizenhárom lapból tevődik össze. A tizenhármas szám nem véletlen: sokan az év hónapjainak számával hozzák összefüggésbe, míg a négy szín az évszakokat jelképezheti. A lapok összértéke, ha az ászt egynek, a bubit tizenegynek, a dámát tizenkettőnek, a királyt tizenháromnak számoljuk, éppen 364 - amihez ha hozzáadunk egy jokert, megkapjuk az év napjainak számát. Bár ezek az összefüggések inkább érdekes megfigyelések, mint bizonyított szimbolika, a francia kártya szerkezete évszázadok óta változatlan.