A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

Toldi szerelme és Arany János műve

Arany János Toldi-trilógiájának harmadik, befejező része a Toldi szerelme, amelyben a címszereplő Rozgonyi Piroska iránt érez gyengéd érzelmeket. A mű 1879-ben jelent meg, és érdekessége, hogy Arany eredetileg jóval rövidebbre tervezte, ám a történet fokozatosan bővült. A trilógia első darabja, a Toldi 1846-ban született, és a Kisfaludy Társaság pályázatán nyert, ami megalapozta Arany hírnevét. A középső rész, a Toldi estéje pedig a hős öregkorát mutatja be.

A kvintett és a zenei együttesek világa

A kvintett öt szólamú vagy öt hangszerre írt zenei mű, illetve az ilyet előadó együttes. Az elnevezés az olasz "quintetto" szóból származik, amelynek gyökere a latin "quintus", azaz ötödik. A kamarazene történetében különösen híresek a vonósötösök, például Mozart vagy Brahms művei. A zenei együttesek elnevezései következetes rendszert alkotnak: duó, trió, kvartett, kvintett, szextett, szeptett, oktett - a számnevek latin vagy olasz eredetű formáiból.

A macskafélék különös járásmódja

A macskafélék - a házi macskától az oroszlánig - ujjukon járnak, tehát nem a talpukon, hanem a lábujjaikon lépkednek. Ezt a járásmódot ujjjárásnak vagy digitigrád járásnak nevezik. Ez a felépítés teszi lehetővé számukra a rendkívül csendes, lopakodó mozgást, ami a vadászat során kulcsfontosságú. Érdekes módon a kutyafélék is ugyanezt a járásmódot használják, míg például az ember és a medve talpon járó, azaz plantigrád lény.

Burgenland, Ausztria legkeletibb tartománya

Burgenland Ausztria legkeletibb és egyik legkisebb tartománya, amely csak 1921-ben csatlakozott az országhoz. Korábban a Magyar Királyság része volt, és a trianoni békeszerződés, valamint az azt követő népszavazások nyomán került Ausztriához. A tartomány neve is magyar vonatkozást őriz: a "Burgenland" elnevezés a nyugat-magyarországi vármegyék - Pozsony, Sopron, Moson és Vas - német nevéből (Pressburg, Ödenburg, Wieselburg, Eisenburg) származik. Sopron és környéke népszavazáson döntött úgy, hogy Magyarországon marad.

A Hajnali részegség és Kosztolányi Dezső

A Hajnali részegség Kosztolányi Dezső egyik legismertebb verse, amely 1933-ban született. A mű nem regény, hanem költemény - a kvízkérdésben szereplő "regény" megnevezés tehát megtévesztő lehetett. A vers az éjszakai ébredés és a hajnali rácsodálkozás élményét örökíti meg, amikor a költő az éjszakai égbolt látványától jut el a létezés csodájának felismeréséig. Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének meghatározó alakja volt, aki prózában és lírában egyaránt maradandót alkotott.