A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

A nyolcszög, ami világhírű lett az építészetben

A szabályos nyolcszög, azaz oktogon nem csupán egy geometriai forma, hanem kedvelt építészeti elem is. A legismertebb példa erre a római Pantheon kupolájának szerkezete, de a firenzei Battistero vagy a magyarországi nyolcszögletű templomtornyok is ezt a formát idézik. Az oktogonális alaprajz a reneszánsz és barokk korban különösen népszerű volt, mert a kör és a négyzet közötti átmenetként egyszerre hatott harmonikusnak és dinamikusnak. A szó maga a görög „oktō” (nyolc) és „gōnia” (szög) összetételéből származik.

Ulánbátor, a nomád főváros

Mongólia fővárosa, Ulánbátor a világ egyik leghidegebb fővárosa, ahol a téli átlaghőmérséklet gyakran -20 °C alatt marad. A város neve „vörös hőst” jelent, amelyet 1924-ben kapott a szocialista forradalom után. Korábban Urga néven volt ismert, és hagyományosan vándorló buddhista kolostorközpontként működött. Ma az ország lakosságának csaknem fele él itt, miközben a vidéki területeken sokan még mindig nomád pásztorkodásból tartják fenn magukat.

Aphrodité, aki nem csak a szerelem istennője volt

Bár Aphroditét elsősorban a szerelem és a szépség istennőjeként ismerjük, a görög mitológiában a tengeri hajózás védelmezője is volt. A legenda szerint a tenger habjaiból született, éppen ezért a kikötővárosokban különösen tisztelték. A rómaiak Venus néven vették át alakját, és idővel a császári családok is előszeretettel vezették vissza származásukat az istennőre. Aphrodité kultusza Ciprus szigetéről terjedt el, ahol Paphos városában ma is láthatók a neki szentelt ókori szentély maradványai.

A lanugo titka: miért születnek „szőrösen” a babák?

A lanugo az a finom, piheszerű szőrzet, amely a magzat testét borítja a terhesség második felében. Feladata, hogy megtartsa a magzatbőrt védő magzatmázat, így óvva a bőrt a magzatvíz felpuhító hatásától. A legtöbb baba a születés előtti hetekben elveszíti ezt a szőrt, de koraszülötteknél gyakran még hetekig látható. Érdekesség, hogy a lanugo nemcsak az emberre jellemző: számos emlős magzata is hasonló védőszőrzettel fejlődik.

A dombság, amely nem is olyan unalmas

A dombság 500 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságú felszíni forma, amelyet lankás lejtők és viszonylag alacsony relatív szintkülönbségek jellemeznek. Magyarországon a Dunántúli-dombság vagy a Zempléni-hegység előtere tartozik ebbe a kategóriába. A dombságok mezőgazdasági szempontból kiemelten fontosak, hiszen a szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés számára ideális mikroklímát biztosítanak. Nem véletlen, hogy a történelmi borvidékek jelentős része dombsági tájakon található.