A válaszokon túl - érdekességek a kvíz témáiról

Az Adria, a Földközi-tenger északi nyúlványa

Az Adriai-tenger a Földközi-tenger melléktengere, amely az Appennini-félsziget és a Balkán-félsziget között húzódik. Nevét az ókori Adria városáról kapta, amely a mai Olaszország területén, Velencétől délre feküdt. Bár ma Adria városa több mint 20 kilométerre van a parttól, a tenger elnevezése őrzi az egykori etruszk és görög település emlékét. Az Adria átlagos mélysége viszonylag sekély, körülbelül 250 méter, legmélyebb pontja azonban meghaladja az 1200 métert is.

Ybl Miklós, a magyar historizmus mestere

Ybl Miklós a 19. századi magyar építészet egyik legmeghatározóbb alakja volt. A Várkert Bazár mellett az ő nevéhez fűződik az Operaház, a Bazilika kupolájának kialakítása és számos főúri kastély terve is. Pályafutása során Pollack Mihály mellett tanult, majd bejárta Európa jelentős építészeti központjait. A Várkert Bazárt a budai Várhegy keleti oldalán, a Duna felé néző teraszon alakították ki, és a 2010-es években nagyszabású felújítás után nyitották meg újra a nagyközönség előtt.

A Mézga család és a szomszédok világa

A Mézga család a magyar televíziózás egyik legikonikusabb rajzfilmsorozata, amelyet Nepp József és Romhányi József alkotott meg. A sorozat három szériából állt: az Üzenet a jövőből, a Mézga Aladár különös kalandjai és a Vakáción a Mézga család. Máris szomszéd, aki folyton a Mézgáéknál "lóg", a sorozat egyik legismertebb mellékszereplője lett, örökösen éhes figurája és "kölcsönkérek egy kis..." kezdetű mondatai generációk emlékezetébe vésődtek be.

A jen, Japán hivatalos fizetőeszköze

A jen Japán hivatalos pénzneme, amelyet 1871-ben vezettek be a Meidzsi-restaurációt követő modernizáció részeként. A jen szó japánul "kerek tárgyat" jelent, ami a pénzérmék formájára utal. A jen a világ egyik legfontosabb tartalékvalutája, és az amerikai dollár, valamint az euró mellett a nemzetközi pénzpiacok meghatározó szereplője. Érdekesség, hogy a japán bankjegyeken hagyományosan nem politikusok, hanem tudósok, írók és oktatók portréi szerepelnek.

A Himnusz születése és utóélete

Kölcsey Ferenc 1823-ban, Szatmárcsekén írta meg a Himnusz kéziratát, amely először 1829-ben jelent meg nyomtatásban az Aurora című folyóiratban. A verset Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben, és a mű hivatalosan 1989 óta Magyarország himnusza. Kevésbé ismert tény, hogy a Himnusz eredeti címe "A magyar nép zivataros századaiból" volt, és Kölcsey a reformkor szellemében a múlt tanulságait kívánta a jelen elé tárni. A kézirat ma az Országos Széchényi Könyvtárban található.